• Megjelenítés

kohéziós támogatás

Belengette a vétót Magyarország az újabb EU-s költségvetésnél

"Magyarország az ismertté vált tervezetet határozottan elutasítja, egy bevándorláspárti költségvetésnek tartja, ezért annak változatlan benyújtása esetén a tanácsi döntéskor megvétózná azt, várhatóan több tagállammal együtt" - ezt a harcias kijelentést fogalmazta meg a Magyar Időknek adott interjúban Schanda Tamás azzal a 2021-2027-es uniós költségvetési tervvel kapcsolatban, amely a következő időszakban még jó eséllyel jelentősen változni fog. Azt mindenesetre újra leszögezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy Magyarország nem fogadja el a reál értelemben 24%-os, tehát legnagyobb vágást, a felzárkóztatási pénzeknél és a szintén jelentős vágást az agrárpénzeknél.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Fikció, zsarolás - Szijjártó reagált a brüsszeli tervekre

Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.

Brüsszel nem hátrál! Kicsavarná a magyar kormány kezéből az EU-pénzek elosztását

Ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést - ennek szellemében alakítanák át a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését Brüsszelben. A Financial Times szerint az Európai Bizottság egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami - vagy regionális - hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.

Nagyot bukhat Magyarország - Máris reagált a kormány a kiszivárgott brüsszeli tervre

Az uniós pénzosztás során "nagyon veszélyesnek tartom azt, hogyha bárki valamifajta szubjektív politikai szempontrendszertől tenné függővé az európai uniós forrásokat" - így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HirTv-nek azokra a friss fejleményekre, hogy először az EU történetében politikai feltételekhez, a jogállamiság meglétéhez, kötnék az EU-pénzek kifizetését a 2020 utáni új uniós ciklusban.

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Reagált Szijjártó a durva német tervre: nem engedünk a zsarolásnak

Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter a Financial Times mai cikkére reagálva az MTI-nek. Amint megírtuk: a német kormány elég durva tervet szellőztetett meg a minap, hiszen a jogállamiság lenne az alapfeltétel, hogy kifizethetők legyenek az EU-s strukturális és beruházási támogatások és azon országok régióinak adnának több EU-támogatást, amelyek több menekültet fogadnak be.

Új üzenetet küldött a magyar kormány Brüsszelnek

Nem kapott nagy figyelmet idehaza az Európai Unió pénzügyminisztereinek legutóbbi, keddi ülésének egy olyan napirendi pontja, ami Magyarország jövőjét is meghatározhatja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig az eseményen felvázolta a magyar kormány határozott álláspontját az eurózóna mélyítésével kapcsolatos elképzelésekről.

Uniós manna 2020 után: Magyarország fellélegezhet?

A 2020 utáni kohéziós politikára szánt költségvetési források megnyirbálásának az EU egysége látná kárát - figyelmeztet az Európai Bizottság regionális főigazgatósága által készített háttéranyag, ami a status quo fenntartása mellett tör lándzsát. A Brüsszel által mérlegelt három forgatókönyv egyike sem diszkvalifikálná Magyarországot, de a politikában potenciálisan bekövetkező reformok már hatással lehetnek a pénzes boríték tartalmára. A jogállami elvek kohéziós politikába történő becsatolását a forrásokhoz való hozzáférés előzetes feltételeként több tagállam is támogatta a szerdai tanácsi vitában - számol be a BruxInfo.

Fordulat Brüsszelben: cukorkát ajánlottak korbács helyett Magyarországnak?

Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben - ezt ajánlotta ma fel a testület igazságügyért felelős uniós biztosa az EurActive tudósítása szerint. Vera Jourová mai hozzáállása első ránézésre jelentős változást tükröz a néhány hónappal ezelőttihez képest, amikor még azzal "fenyegetett", hogy azok a tagállamok eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá. A jelek szerint azonban nem arról van szó, hogy tényleg részben a "kedvünkért" lazítanának és egyszerűsítenének a szabályokon az eddig tervezetthez képest, hiszen akik belépnek, azokra eleve kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Így a mai jelzés inkább csak egy "kommunikációs trükköt" takarhat, amelyben jobban kidomborították a belépés előnyét.

Szaporodnak a vészjelek a magyar EU-pénzeknél is - Megfontolandó az euró

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

Kilenc lépés, hogy az újabb EU-pénzekkel is jól járjon Magyarország

Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.

Juncker: újabb tervekkel állunk elő a következő hetekben

A brit kiválás esély Európának, mert rámutat arra, hogy mennyivel jobb az EU tagjának lenni, mint azon kívül - többek között ezt hangsúlyozta két osztrák lapban párhuzamosan megjelent interjúkban Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke ismét bírálta konkrét említés nélkül Magyarországot a menekültügyi terherviselésből való kibújás miatt és a kohéziós alapokon keresztüli következményekre is figyelmeztetett. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az euró kibírta az elmúlt évek válságait, de a monetáris unió további erősítésére van még szükség és ezzel összefüggésben az elkövetkező hetekben vitairatot tesznek közzé "további forgatókönyvekkel és elképzelésekkel". Tegnap a finn pénzügyminiszter vetette fel az uniós támogatásokon keresztüli magyar retorziókat, illetve az Európai Parlamentnek is fontos esemény készülődik:

Aggódnak értünk Londonban: megüthetjük a bokánkat a Brexit miatt

Különösen aggódunk a kelet-közép-európai országok kapcsán amiatt, hogy a 2019 körül bekövetkező brit EU-kilépés lyukat üt a közös uniós költségvetésen, ami visszaeső EU-forrásokat okoz 2020-tól a mi régiónkban és így ez még inkább feljebb tornászhatja a hosszabb futamidejű állampapírhozamokat - mutat rá szerdán kiadott régiós elemzésében a Citi londoni stratégiai csapata. Az aggodalom megalapozottnak tűnik abból a szempontból, hogy miket mondott egy múlt heti brüsszeli konferencián a német pénzügyminisztérium államtitkára a Brexit utáni világról. Ennek lényege, hogy a brit kilépéssel ütött költségvetési lyukat nem szívesen pótolják a németek, és valószínűleg más sem, így viszont a mi régiónknak jóval kevesebb EU-támogatás juthat 2020 után.

  • 1
  • 2
Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility